Történt ugyanis, hogy a hétvégére megérkezett a Poprád-tavi szállóba egy kisebb MAHOE-s különítmény. Pontosabban Eszti, Ádám és Geri. A szokásos Tátra-csúcs volt a tervük, csatlakoztunk mi is. Azért mondható szokásosnak, mert a banda tagjai - beleértve jómagam és Mátét is - már párszor megjártuk csúcs nélkül a Tátra-kuloárt. Szóval ismét egy próba, hátha most összejön :)
Reggel kényelmesen nekivágtunk. Jó tempóban haladtunk az Omladék völgyben. Hamarosan már a völgyzárlat utolsó meredekén kaptattunk föl. A nyeregbe beöltöztünk, majd két szlovák srác jóvoltából betaposott ösvényen elértük a kuloár tetejét. Eddig ment mindig, de így télen, Geri kivételével még egyikünk se jutott át a sziklapadon a csúcsig. Mindig rossz volt a hó...
Mindenesetre ezúttal jónak nézett ki. Előrántottam a másik csákányom és nekivágtam. A hó tényleg jó volt, de egyre vékonyodott. Volt jég is a sziklán, ezen egész jól lehetett haladni. Egy részen szinte teljesen elfogyott ez is. Épp hogy áttipegtem rajta. Szerencsére nem törött le az egész....
Fölérve ledobtam a kötelet Esztinek, és pár perc múlva mindenki a csúcson volt :D
Szóval végre összejött. Következhet a kuloár megsíelése!
Ui.: A küzdelmes mászástól kiizzadva egy kis hűsölésre vágytunk. Ennek eredményét lejjebb láthatjátok :)
 |
| Pihi |
 |
| Geri a nyeregben |
 |
| A kuloár |
 |
| A rámpa |
 |
| Végre valahára :) |
 |
| Csak lazán |
 |
| Lefele a rámpán |
 |
| . |
 |
| MAHOE Rules! balról jobbra: Máté, Eszti, Ádám, Geri, Bálint |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése