Február 9.-én hajnali 1-órakor gurultunk be a Gmünder hütte parkolójába. Jobb híján Peti az autó első ülésén én az autó mellett a földön tértem nyugovóra. Egy kicsit még néztem a kissé borult égboltot, és azon gondolkodtam vajon mit tartogat számunkra ez a bő hét. A szél néha föltámadt, és az erőtlenül szitáló havat az arcomba fújta. Valamiért nekem olyan megnyugtató volt ez az egész helyzet. Kinn lenni a hegyek közt, és az arcomon érezni ahogy megrezzen ez a fagyos világ megnyugtató, és egyben félelmetes érzés.
És hogy mi várt ránk ezután...
9 mászónap, 9 db megfagyott vízesés, majd 2000 méternyi megmászott jég, didergés, és izzadás, küzdelem, és fáradság, és a jóleső érzés nap végén, hogy ma sem keltünk fel hiába. Tehát nagyjából minden amit egy jó túrának tartalmaznia kell.
Képek, videók, infó a völgyről, és a jegekről a napokban!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése