Emlékeimben örökre élni fogsz!!

Mint ahogy sokan másoknak is, Kiss Peti nekem is jó barátom volt. Épp ezért szeretném kifejezni csendes fájdalmamat eltűnésével kapcsolatban. Úgy hiszem Peti most ért haza igazán, oda ahova mindig is vágyott. A hegyek közé. Annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy ez miért ilyen fiatalon történt, nem a mi dolgunk, rajtunk kívül áll. Szerintem nem én vagyok az egyetlen, aki föltette magának a kérdést, hogy mit vesztett most mászó társadalmunk. Vajon Peti mi mindenre lett volna képes, miket mászhattunk volna még együtt, ha lejön a Kacsendzöngáról. Végül mindig rájövök, hogy ezek a találgatások teljesen fölöslegesek. Peti fönnmaradt, nem jön le onnan soha többé. Annak ellenére hogy ilyen fiatalon érte a halál, élete mégis egy teljes egészet alkot, ami elkezdődött valahol a múltban, és célba is ért a csúcson. Rövid, de kompromisszumokat nem tűrő élete legyen példa mindannyiunk számára. Én azokat a pillanatokat, amiket együtt megéltünk, örökre megőrzöm magamban, és mindig örömmel fogok visszagondolni rájuk.
Nyugodjatok mindketten békében.
Hiányozni fogsz Barátom!!

Napfényes Hohe Wand

MAHOE Trip Grazer Bergland

A szokásokhoz híven idén tavasszal is ellátogattunk Grazer Berglandba. A pünkösdi hosszú-hétvége alkalmából népes csapat gyűlt össze a Frohnleiten-i kempingben.

Szombaton bele is csaptunk a jóba, mindenki mászott ahogy csak bírt :) Én Dékány Mátéval aprítottam a kötélhosszokat. A Weg der Alten Manner-el kezdtünk, ami Máténak régi adóssága. Ki is tolta a kulcsrészt (VII-) minden gond nélkül. Nekem is jutott a jóból, a kulcsot követően 40m folyamatos VI+ következett. Jóféle utacska az biztos. Ezt követően még beszálltunk a Rupertinába, de valahol elvétettük a fényes ösvényt, és hirtelen az Erdgeissterweg kiszállásánál találtuk magunkat. Annyira nem bántuk, mert már árnyékba borult a fal és rendesen fáztunk mindketten. Az Erdgeissterweg kiszállása nagyon tetszett, jó kis repedésmászás, viszont jól látszott a Rupertina VII-.-os táblája, amit mindenképp megmászok, ha újra arra járok.

Vasárnap az általam már ismert Tintenstricht nevezetű utat választottuk. Ez egy Klasszikus utacska, nittek nélkül, régi szögekkel felszerelve. Nehézsége VII+, A2. A trepnis rész Máténak jutott. Mászásán érződött a Köpüsi rutin :), hamar túljutott a hosszon. Ezután én következtem, a szabadmászós kulcsrésszel. A stand annyira kényelmetlen helyen van, hogy képtelen voltam elindulni belőle. 2db szög erejéig trepniztem még, aztán elindultan szabadon. Pusztulatos repedésmászás következet, orkánerejű széllökésekkel tarkítva. Látványos, izgalmas, és nehéz út. Ajánlanám azoknak, akik szeretnének kitörni a mászóiskolai utak fényes nittsorai közül.

Íme egy rövid videó az útról:

Hétfőn eléggé borult, zivataros idő volt, így már nem szálltunk be egy útba sem. De nem is bántuk, kimásztuk magunkat a hétvégén.

Topo:
-Weg der Alten Manner
-Rupertina
-Tintenstricht

Időjárás

Weg der Alten Manner

Kulcs (VII-)

Fini VI+

Rupertina

 Erdgeissterweg

A Tintenstrich kulcsában