Másnap kicsit korábban keltünk, és elindultunk a Fehér-tavi-csúcsra. Az út eleje meredek volt, itt háton vittük a léceket,és csak később csatoltunk. A völgy további részében teljesen jól hasznosíthatóak a lécek, és jól is haladtunk. A völgy zárlatában van a csúcs. Először fölmásztunk egy kuloáron, aztán jött a gerinc. A nyeregben elővettük a beülőt és a kötelet, mivel nem jártunk még sose arra, és nem tudtuk mi fogad minket. Szerencsére volt már nyom. Jól haladtunk, a hó tökéletes volt, és a kötél sem volt olyan indokolt, de azért Krisztit megnyugtatta. Fönt gyönyörű látvány fogadott bennünket, és a szél ellenére is időztünk kicsit. Lefelé én a kuloár közepén csatoltam, mivel a teteje túl keskeny és meredek volt számomra. A többiek valamivel lejjebb. Jót csúsztunk lefele. Mindenki kezdett belejönni. Balázs már vette a kanyarokat, Kriszti még rézsűzött, de kezdett ráérezni. Az utolsó meredek részen a ház előtt a többiek lecsatoltak, én meg kicsit arrébb lecsúsztam. Jól megizzasztott a mély hó és a meredek. A legjobb rész talán az volt, amikor hirtelen egy kis jégfal tetején találtam magam, és azt kellett kerülni :)
 |
| Reggeli torna |
 |
| Lanka |
 |
| Kontraszt |
 |
| Traverz |
 |
| Kuloár |
 |
| Kiszállás a nyeregbe |
 |
| Gerinc |
 |
| Kriszti érkezik |
 |
| Csúcsfotó |
 |
| Csatolás |
 |
| Szerviz |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése