A következő címkéjű bejegyzések mutatása: északi-fal. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: északi-fal. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. január 8., szerda

Nekrofil Gyönyör - Hideg, nedves és csúszós



A két ünnep között Dékány Mátéval újra a Tárába látogattunk. Ezúttal nem bírtunk magunkkal és már 26.-a este a Zöld-tavi ház ajtaja előtt konstatáltuk, hogy a +4°C-os hőmérséklet nagyon nem kedvező... De ahogy Torrente is mondta: "Ha meg kell ba××××ni, akkor meg kell ba××××ni!"
Jelmondatunkhoz híven másnap reggel csendes esőben baktattunk a Wéber északi fala alá, hogy nekimenjünk a Lengyel-kéménynek (IV+/A0). Mire felértünk a havas eső elállt, de minden csöpögött, csúszott és mállott a csákány alól :)
Az első füves rész nem volt annyira gáz, nagyjából jók voltak a fűcsomók. A kulcsrész nekem jutott, kompakt bevágás volt. Sajnos tiszta víz volt és a hó nem tartott benne semmit. Ez azt eredményezte, hogy az első kunsztok után a csákányok szépen a vállamon landoltak és kézzel másztam végig a hosszt. Mélyen elmerültem a Piotrowskitól tanult technikában, miszerint a csúszós havas fogás is használhatóvá válik, ha előtte kézzel leolvasztjuk róla a havat/jeget. Nekem bevált. Működött :)
Miután csupasz kézzel letakarítottam 30 méternyi bevágást, Máté megalázó könnyedséggel tette meg mindezt a csákányokkal. Azzal indokolta a dolgot, hogy másodba bátran kísérletezik az ember :)
Innen könnyed részeken jutottunk ki a Szczepanski rámpára, ahol egy alternatív, viszonylag használható jeget tartalmazó kéményben szálltam ki a Német-létrára. Nem volt életem legszebb mászása, de nem bánom, hogy van már ilyen is a tarsolyomban :)

Ui.: Beszereztünk egy Ice hook-ot a füves részek biztosítására. Bitangul tartott, akár bele is ültem volna :) Nem is értem hogy másztunk eddig nélküle :)

Hardware: -1x50m kötél, ereszkedni is lehet, akkor 2x60m kell topo ITT
                 - 8-10 expressz (viszonylag sok a fix cucc)
                 - 4-5db friend (általános méret)
                 - éksor
                 - ice hook 1-2db
                 - 2-3db szög jól jöhet
                 - 4-5db heveder
Topo
Időjárás
Szállás


Első hossz
Máté kémlel
Kulcs
Ezek szerint mégse csak csákánnyal mászta :)
Vonzó...



2013. július 15., hétfő

Egy Jó északi-fal sosem rossz :D (Vagy mégis?)



Miután leértünk a normálútról, késznek éreztük magunkat egy komolyabb feladatra, méghozzá a Glockner északi falára. Tartottunk egy pihenőnapot, megnéztük a beszállását a bivakhoz vezető útnak, majd 22.-én hajnali 1órakor nekivágtunk. A Mayerl rampa került terítékre.
Egy menetbe terveztük a mászást, gleccsertől-gleccserig. Azért hagytuk ki a bivakot, mert sok rémtörténetet halottunk arról, hogy az mennyire tele szokott lenni :)
A sötétben kissé nehéz volt a tájékozódás, de aztán találtunk egy halvány nyomot, amit követni tudtunk. A Bivak alatt nagyon mély hó volt, mindenféle nyom nélkül, úgyhogy végig kellett taposni. Ez sokat kivett belőlünk. A hajnali órákban Elértük a bivakot. Ekkor már 900m szint taposás állt mögöttünk. Utolért minket a nyomainkban fölszaladó olasz páros. Nem bántam, így a beszállásig ők tapostak.
A bivak amúgy teljesen üres volt, ezt már jelezte, hogy nem a legtökéletesebb a helyzet a falban :)
A rámpa beszállásáig rossz minőségű hóban kellett fölcaplatni. A rámpa előtt annyira omlott le minden, hogy egész kellemetlenné vált a dolog. Le-le pillantgattam, és csak bízni mertem benne, hogy nem csúszunk vissza. Végül valahogy elküzdöttem magam az első használható jégfolthoz, és becsavartam egy csavart. Ez nagy megkönnyebbülés volt :)
Az idő ekkor elkezdett ködösödni, és csak romlott a nap folyamán. A rámpa állapota elég rossz volt. Nem volt elég jég, pedig elméletileg még szezonban voltunk. Sok kilógó kő volt, amit az olaszok előszeretettel lerúgtak. A fölső régióban már vastag volt a jég, csak a nemrég ráesett hó egy kásás réteget alkotott a felszínén, ami nem könnyítette a dolgunk.
Lényeg a lényeg, fölküzdöttük magunkat. Fönt pihentünk egy keveset a szélviharba, majd nekiálltunk az északi-gerincnek. Nagyjából tiszta volt, de azért a hágóvas fönnmaradt. A nagy ködben nem látszott semmi, így egy örökkévalóságnak tűnt az egész. Végül kibontakozott a csúcskereszt a ködből, aminek igencsak örültünk. Délután volt mire fölértünk a csúcsra.
Lefele kitört a hóvihar. Zizegtek a csákányok, és a fémoszlopok. Döngettünk lefele ahogy csak bírtunk. Az Erzherzog házban megvártuk amíg lecsillapodik, aztán elindultunk lefele.
Végül este 9-re értünk újra a sátrakhoz. Hosszú és fárasztó nap volt.

Hardware: (mi ezt vittük...)
                - 1x60m kötél
                - 8-10db jégcsavar
                - 6-8db express
                - 3db friend
                - 4-5db nagyobb ék
                - 4-5db heveder
Topo
Időjárás


A beszállás fele


A rámpa alatti hómező

A rámpa

Máté a rámpa elején

Kissé koszos a jég...

Sáros stand

Kásás stand


A tiszta pillanatok egyike

Közel a vég! 
Északi-gerinc




TrollHammer

A Pusztító :)

Egy kis hó sosem árthat :)